A Dénes Hegybirtok 2005 óta működő, a család tulajdonában álló szőlőbirtok és pincészet. Minden borszőlőnket a család által művelt parcellákról szüreteljük. A szőlőt ökológiai szőlőműveléssel műveljük, a ültetvényeinkben kizárólag kén- és rézkészítményeket alkalmazunk. Nem használunk egyéb, szisztematikus, növényi sejt szinten felszívódó növényvédőszert, továbbá gyomirtót, műtrágyát és rovarölő szert sem.
A Ság hegyen a Furmint története a filoxéra vész előtti időkre nyúlik vissza, ekkor a Juhfarkkal együtt a legelterjedtebb szőlőfajta volt. Büszkék vagyunk arra, hogy máig az első és egyetlen Furmint termelő pincészet vagyunk a hegyen. 2007-ben telepítettünk először Furmint szőlőt, amiből elsőként 2009-ben szűrtünk bort - mintegy 100 évvel a filoxéra vész után.
A 2006-os Sághegyi Olaszrizlingünk a IX. Pannon Bormustra csúcsbora lett, ráadásul a Dénes Hegybirtok nyerte el az ``Legjobb első nevező`` különdíját is.
Rajnai rizlinggel és vörösbort adó fajtákkal bővül a borkínálat.
Magyarország egyik legnagyobb borfesztiváljáról - a jubileumi XX. Szegedi Borfesztiválról - elhoztuk a „Fesztivál legszebb fehérbora” címet Rajnai rizling 2011-es borunkkal.
Belga borexportunk indulása 2016-ra datálódik, amely az óta is folyamatos és egyedülálló lehetőséget biztosít számunkra jelen lenni a belgiumi fine dining éttermekben.
A Dénes Hegybirtok 2015-ös Rajnai Rizlingje érdemelte ki a „Nádasdy Fesztivál Bora 2017`` kitüntető címet.
A helyi borturizmus és borértékesítés fejlesztése érdekében - egy éves tervezés és előkészítést követően - ebben az évben felépítjük a kóstoló pincét és borteraszt.
A Dénes Hegybirtok családi tulajdonú és működtetésű szőlőbirtok és borászat a Nagy-Somlói borvidékhez tartozó Ság-hegyen (középkori neve Ságsomlyó). Célunk a legmagasabb igényeknek megfelelő borok előállítása, amelyek hűen tükrözik termőhelyünk egyediségét.
A hegybirtok közel három hektáros szőlőültetvénye nagyobbrészt a Ság-hegy délnyugati részén, a Kakasdombi területen, kisebb részben pedig a tanúhegy keleti lejtőin található.
A talajszerkezet rendkívül gazdag és változatos, legfőbb meghatározója a vulkanikus eredetű bazalt és tufa törmelékes, ásványi anyagokban bővelkedő termőtalaj.
Domborzati adottságai és lejtésviszonyai miatt a hegy mikroklímája némileg melegebb és szárazabb a környezeténél. A nyugati lejtők hőmérséklete – az Alpok felől érkező hidegebb szelek miatt- alacsonyabb. A hűvös éjszakákat a hegy kőzettömege által nappal felvett és éjjel kisugárzott meleg ellensúlyozza.
A 279 méter magas Ság-hegyet létrehozó vulkán kb. 5 millió éve volt aktív. Az első időkben aláhulló vulkáni porból álló rétegekre többszöri kitörés során láva ömlött, mely kemény, ellenálló bazalttá szilárdult. Ez a szél, víz, hőingadozás által lassan pusztított lávapajzs megvédte az alatta fekvő, lazább rétegeket. Míg alsóbb lankáin még az egykori pannon tenger homokos üledékeit találjuk, addig a lejtők felső részein a kiszórt vulkáni tufa, illetve a bazaltperem pusztulása során lesodródott kőzettörmelék borítja a felszínt.
A rómaiak idején már szőlőt termesztettek a hegyoldalban, később a magyar történelem során is meghatározó volt a táj életében a szőlőművelés. Magyar nyelvű hegyközségi törvénykönyve a legrégebbiek közé tartozik.
Növényzete lényegesen különbözik a környező területek flórájától. Jellemző növényei közt megtalálható többek között a fekete kökörcsin, a tavaszi hérics és a kövi varjúháj. Gazdag madárvilág jellemzi, megfigyelhető itt a kuvik, a macskabagoly, a gyöngybagoly és az erdei fülesbagoly. Gyakori az erdei pinty, a csuszka, a fülemüle, a fekete rigó és a vörösbegy. Flórájának és faunájának védelmét tájvédelmi körzet szolgálja. Eötvös Loránd a róla elnevezett torziós ingával 1891-ben a hegy platóján végzett méréseket.